2014. február 22., szombat

Karamellizált hagymás padlizsános kuszkusz







Ismét a gyorsan valami finomat és mi is van hozzá itthon kategória. Talán egy apróságot változtatnék rajta legközelebb. A hagymára legközelebb még tennék egy fél teáskanál mézet vagy barna cukrot, amikor sül. Szerintem hamar lesz tesztelve az a változat is. Éjszaka a maradék még jobban esett, mint frissen.  

Hozzávalók 2 főre:


  • 1 közepes padlizsán
  • 2 fej vöröshagyma
  • 1 csokor petrezselyem vagy fél-fél menta és petrezselyem
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 citrom héja
  • 120 g kuszkusz
  • fél cs fetasajt
  • sok olíva olaj (5-6 ek)
  • késhegynyi fahéj
  • késhegynyi, vagy még annál is kevesebb őrölt szegfűszeg
  • 1 tk pirospaprika
  • 3 tk kömény
  • 50 g vaj
  • Só ízlés szerint, nálam kb 1 tk

Elkészítés:


Vízforralóban forraljunk fel a vizet, mérjük ki a kuszkuszt és ehhez nagyjából  200 grammnyi vizet öntsünk, majd takarjuk le egy fedővel úgy 5 percre. Amikor felszívta az összes vizet és szemmel láthatóan megdagadt egy villával kavarjuk fel és tegyük félre. 

A hagymákat megpucoljuk, felkarikázzuk és nagyjából 1 ek olíva olajon addig sütjük, amíg szépen meg nem barnulnak. (itt rakhatunk hozzá egy kevés mézet vagy cukrot) Ez körülbelül 8-10 perc. 

Így van időnk a padlizsánra. Karikázzuk fel a , sózzuk és egy konyharuhán vagy papírszalvétán hagyjuk amíg a hagyma el nem készül. Ezalatt az idő alatt a nedvesség egy része távozik és sütéskor nem fogjuk elúsztatni a serpenyőt. Sütés előtt még csíkozzuk, ujjnyi vastagságú darabokra. A hagymát egy külön tányérban félretesszük és jöhet a maradék olaj meg a padlizsán. Szórjuk meg a fűszerekkel, a sóval és a zúzott fokhagymával, párszor átkavarjuk, hogy mindenhova jusson belőlük és puhára sütjük. 

Innentől már tényleg nincs sok dolgunk. A padlizsánt a hagymához keverjük, majd a serpenyőben megolvasztjuk a vajat és belekeverjük a kuszkuszt és a reszelt citrom héját. Kicsit pirítjuk és végül jöhet hozzá a hagyma, a padlizsán, a fetasajt, a menta és a petrezselyem. 



2014. február 14., péntek

Fűszeres báránycsülök mandulás kuszkusszal


Már régóta szemeztem ezzel a Nigella recepttel, annyira egyszerűnek és finomnak tűnt, csak azok a fránya akadályok. Például az első legnagyobb - ami miatt sokáig jegeltem is a dolgot -, hogy melyik hentesnél fogok egyáltalán báránycsülköt találni. Pedig a válasz egyszerűbb volt, mint gondoltam. Egy köpésre tőlünk (sajnos) nagyjából a tűzoltó-körút sarkán van a Sezgin török hentes, ahol meseszép bárány alkatrészeket lehet kapni, a borda, a darálthús és a csülök már mind kipróbálva, kipipálva, teljes szívből ajánlani tudom mind. A hűtőpultban általában kicsi a választék, pont azért mert minden frissen kerül oda és hihetetlen gyorsasággal elkapkodják. Így maradtam le a szülinapi wellington-hoz való husiról is (a marhájuk is meseszép) és választottam helyette a csülköt, mert épp ez volt a hűtőpultban, gyorsan be is ugrott, hogy hopp ezt is milyen rég szeretném kipróbálni, tökéletes lesz ez is. Persze, ha valaki kicsit előrelátóbb, mint én, előre rendelést is tud leadni, amit szépen összekészítenek a megbeszélt időpontra.
Ha már úgyis megvan a csülök, jöhetett a következő probléma. Nem tudom, hogy a recept hibája vagy az enyém, de egyszerűen nem akart csak úgy besűrűsödni a szósz, meg nem is volt annyira kerek egész, mint ahogy Nigella részletezi, no meg fenyőmag és etc. hiányában a köret se az lett, amit ő készített. Viszont hihetetlenül passzolt hozzá. Úgyhogy következzen a saját változatom a szülinapi bárányra. 

A bárány: 


Hozzávalók 3-4 főre 

  • 4 báránycsülök
  • 3 ek olíva vagy mogyoró olaj
  • 2 fej vöröshagyma
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1,5 tk kurkuma
  • 2 tk gyömbérpor
  • 1 tk őrölt chili
  • 1 tk fahéj
  • 1 tk pirospaprika
  • 2 ek méz
  • 3 ek szójaszósz
  • 4-5 ek vörösbor
  • annyi víz ami nagyjából ellepi a bárányt
  • 4 ek vöröslencse
  • 3-4 ek tejszín vagy tejföl
  • 2 ek liszt

 

Elkészítés: 

 

A bárányt egy nagy lábasban az olajon szépen lepirítjuk, majd félretesszük. A kisült zsír és olaj keverékében megdinszteljük a hagymát, hozzáadjuk a fokhagymát, a chilit és a fűszereket, a mézet, a szójaszószt és a legvégén a vörösbort. Megvárjuk amíg az alkohol elforr és jöhetnek vissza a csülkök, rá pedig annyi víz ami nagyjából ellepi őket. Ha kicsit kilóg nem probléma, néha fordítunk rajtuk amíg főnek. Közepes lángon 1,5 órát rotyogtatjuk fedő alatt. 
Jöhet a sűrítés, még 15 percet főzzük a megmosott vöröslencsével, majd kivesszük és félretesszük a bárányt. A tejszínben/tejfölben elkeverjük a lisztet és hozzákeverjük a mártáshoz, rotyog egy kicsit és botmixerrel krémesre keverjük. Ha még úgy érezzük egy picit utólag sózzuk. 

A kuszkusz:


Hozzávalók 3-4 főre 


  • 200 g kuszkusz
  • 330 g forró víz
  • frissen őrölt bors (fehér és citrom is jó)
  • fél citrom héja
  • fél marék pirított mandula
  • vékony csík vaj 10-20 g

 

 Elkészítés:

 

Forraljuk fel a vizet, majd öntsük le vele a kuszkuszt és takarjuk le úgy 5 percre, majd villával keverjük bele a vajat, a citromhéjat és sózzuk-borsozzuk. Végül a tetejét szórjuk meg pirított mandulával és tálalhatunk is.

Nem túl bonyolult, de annál finomabb és mutatósabb étel. Különleges alkalmakra tökéletes. Nálunk egy nagyon jó kis születésnapi vacsora kerekedett belőle, pedig Wellingtont ígértem idén is. Torta helyett egy portugál édesség készült, pasta del nata. Hamarosan arról is készül recept.

2014. február 9., vasárnap

Vega vasárnap


Ha már úgy alakult, hogy a mai arra a tipikus lusta vasárnapra kerekedett, akkor már a főzés is legyen lusta, még inkább egyszerű. Se mosogatni, se sokat várni meg babrálni nem akartam az étellel, ráadásul  valami könnyűre vágytunk a pénteki zsír/szénhidrát bomba házibuli után. Ami persze az én hibám, aznap ismét sikerült mozdulatlanra etetnem tizen x embert csirke tikkával, gyömbéres-citromos rizzsel, mellé fokhagymás-joghurtos naannal, spenótos sült pennével és zárásként krémes kókuszos-limeos pannacottával. Nem tudom mikor használtam, vagy egyáltalán valaha használtam-e el ennyi tejszínt és vajat egyszerre. A többibe bele se merek gondolni. Ezért nehéz ételre nézni se bírtunk egész hétvégén, úgyhogy jöhetett valami könnyű.
A két recept hátterében még annyi áll, hogy mindig van egy olyan időszak, amikor bekattan, hogy amit eddig nem bírtam valamiért elképzelni a tányéromon, azt 1-1 újabb recepttel megpróbálom elkészíteni, hátha úgy majd ízleni fog. Mindkét recept szerencsét próbálóknak erősen ajánlott. Nálam például a töknél szerintem van, hogy évek is elteltek két próbálkozás között. A kelbimbó már egy korábban kipróbált recept, azért , hogy véletlenül se maradjunk éhen. Ettől függetlenül ez is olyan, hogy még egy hónappal ezelőtt kivételesen azt se tudtam, hogy megeszem e egyáltalán (de még mennyire meg). A sütőtök krémleves tehát eléggé kísérleti próbálkozás, eléggé hasonlít a répakrémlevesemhez. Azaz egyikünk se nagy rajongója a tök bármilyen formájának, annyira, hogy mindkettőnknek nagyjából ez volt élete második akármilyen sütőtökből készült étele, amit undor és minden más grimasz nélkül az utolsó morzsáig eltüntetett, sőt valaki még repetázott is. Majd az első próbálkozásról is próbálok posztolni, mert olyan szerencsét próbálóknak, mint mi szerintem nagyon jó választás, már csak a ropogós bacon kedvéért is.

 

Fűszeres sütőtökrémleves

 

Hozzávalók 3-4 főre: 

 

  • 700-800 g sütőtök
  • 100 g sárgarépa
  • 50 g vöröslencse
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2 ek ét vagy olíva vagy mogyoró olaj
  • fél hüvelykujjnyi gyömbér vagy 1 csapott tk gyömbérpor
  • 2 tk madras curry
  • chili ízlés szerint
  • 700 ml víz vagy ennyi alaplé (csirke vagy zöldség)
  • 1 leveskocka (ha nincs alaplevünk)
  • 2 dl kókusztej
  • 1 lime leve
  • tálaláshoz: feta vagy dán fehér sajt és pirított tökmag

 

 

Elkészítés 

 

A sütőtököt és a répákat megpucoljuk, felkockázzuk. Addig egy nagyobb lábasban felmelegítjük az olajat és megfuttatjuk rajta a fokhagymát és a gyömbért. Jöhetnek a felkockázott zöldségek, majd a fűszerek. Fedő alatt pároljuk nagyjából 5 percig, közben kavarjunk azért rajta egy-kettőt. Ha már a tök kezd puhulni jöhet az alaplé, a kókusztej, a vörös lencse és a lime leve. Hagyjuk nagyjából 18-20 percig rotyogni. A végén botmixerrel pürésítjük és máris tálalható.

 

Sült almás kelbimbó saláta 

 

Hozzávalók 2 főre

 

  • 500 g kelbimbó 
  • 2 alma
  • 1 citrom leve
  • 1 csokor petrezselyem
  • 1 nagyobb fej vöröshagyma
  • 1 ek vörösáfonya
  • 1 tk méz
  • negyed gránátalma
  • só és frissen őrölt bors
  • 1-1 ek olíva olaj

 

Elkészítés 

 

A sütőt 200 fokra melegítjük, addig egy tepsit sütőpapírral kibélelünk, a kelbimbókat mossuk, pucoltjuk. Szerintem akármennyire is kicsik a fejek jobban járunk ha inkább felezzük őket -A korábbi verziónál túl nagynak ítéltem őket, ezért  felezve sültek, na úgy még jobban kijött az ízük és még harapni is könnyebben lehet- és megkenjük őket olajjal és sóval. 15-20 percre mehetnek a sütőbe, a vége előtt 4-5 perccel fordítsuk át őket a másik oldalukra, hogy ott is kapjanak egy kis színt. Közben a hagymát megpucoljuk, apróra kockázzuk és olajon karamellízaljuk. Ha már megbarnult és puhult jöhet hozzá az alma, a citrom leve, a frissen őrölt bors és a méz. Puhára pároljuk az egészet. Ebbe keverjük még melegen a sült kelbimbókat, az apróra vágott petrezselymet (hasznos tipp: mindig fagyasszunk le 2-3 csokrot és így sose kell aggódnunk, hogy van e), a gránátalmát és az áfonyát. Még egy kevés olíva olajat locsolunk a tetejére és sózzuk-borsozzuk ha kell. 

A levesnek nagyjából előkészülettel együtt olyan 25-30 perc kell, plusz nem igényel sok konyhai tapasztalatot, a téli saláta szintén ennyi idő, vagy még ennyi se. A kettőt együtt olyan 30-35 perc alatt össze lehet dobni, az elpakolásra sem kell túl sok időt szánni. 1-1 lábas, 1 kés, 1 deszka, 1 hámozó, a botmixer meg 2 fakanál lett összesen koszos.

Még egy nagyobb előnye a két ételnek, próbáltam idényhez válogatni az alapanyagokat. Nemsokára visszamenőleg is címkézem őket.